Punk Mária

képesKisteleken született 1971-ben, jelenleg is ott él férjével és két fiával. A Parastudio – Paraliturgikus és Rituálpedagógiai Egyesület elnöke.

2007-ben a Kecskeméti Tanítóképző Főiskola óvodapedagógia szakán dráma- és színházpedagógia specializációval diplomázott, majd 2010-ben elvégezte az Apor Vilmos Katolikus Főiskola drámapedagógia szakát. Kutatási területe a főiskola alatt Jerzy Grotowski XX. századi neves színházi teoretikus színházi antropológiája és pedagógiája volt; Grotowski és Sztanyiszlavszkij színházi módszertanának összehasonlító elemzéséről írt kecskeméti szakdolgozatát átdolgozva és kibővítve könyvben is megjelentette 2009-ben, az UNESCO Grotowski-évében, az Alapvetés című tanulmánykötetben.

Amatőr színjátékos munkát 2001 óta folytat, aParastudio színházi műhely egyik projektvezetője, színjátszója és rendezője. Szegeden folyamatosan szervez tréningeket és workshopokat a testtel kifejezett és erősen a fizikalitásra épülő rituális színházi technikák iránt érdeklődőknek. Alternatív, de az ősi törzsi rítusok, a görög színház és a középkori misztériumjátékok hagyományait követő rituális mozgásközpontú drámapedagógiai módszerét óvodás és kisiskolás gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével dolgozta ki, amely Jerzy Grotowski színészpedagógiájára, ill. színházi tréningjeire épül. Ezzel párhuzamosan 2010 óta kísérleti gyerekcsoportokat vezet, alternatív gyermekelőadásokat készít és nyári táborokat tart Röszkén majd Kisteleken. Rituálpedagógia elnevezésű módszertanát átvette a békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola is, drámaszakkör keretében. 2014 februárjától tanít a szegedi Gál Ferenc Főiskolán. Az ország számos részén fellépett már, fesztiválokon, utcaszínházi előadással a Nők Elleni Erőszak Világnapján, az Ars Sacra Fesztivál, a szegedi Thealter International keretében, és többek között Kapolcson, a Művészetek Völgyében is különféle rituális játékokkal. 2012-ben szakmai munkájának összefoglalásáról a szegedi Bába Könyvkiadó tanulmányt jelentetett meg könyv formájában. A kötet megtisztelő szakmai előszavát Schilling Árpádtól, a Krétakör Alapítvány igazgatójától kapta. Tanulmányának második kötete jelenleg lektorálás alatt áll.

Költészetét színházi tevékenysége határozza meg, amely az emberi hitelesség felszínre hozatala mellett és a hétköznapi sztereotípiák ellen szól. Szabadverseiben és népdalformáiban a kiútkeresés, a magányosságérzet, az emberi értékek radikális képviselete néhol szürke tónusú, mégis reménykedő hangja szólal meg. Határozottsága és kérlelhetetlensége az önmegadás határaira került ember vitalitását fejezik ki. Egy erős akaratú ember vallomásait képviseli minden egyes sora, amely képes leszámolni mindenekelőtt önmagában a megalkuvásokkal terhelt emberi determinizmussal, a mentegetőzéssel, a végzetszerűség túl kényelmes és felelősség-elhárító érvrendszerével. Alkalmazott képei szigorúak, zordak, számon kérők. Megragadják és fogva tartják az embert, hogy döntésre kényszerüljön. Szándéka a zsoltárokkal rokon motívumot tükrözi: mélyre vezeti az olvasót, mégsem hagyja őt magára kellemetlen érzéseivel. Szelíd megnyugtatás helyett azonban cselekvést követel. Hiszi, hogy bátorság nélkül a világ nem változik meg sem bennünk, sem körülöttünk.

Gyermekversei között megtalálható a hosszabb lélegzetvételű verses mese, az egészen rövid gyermek-haiku, a kötetlen szárnyalású szabadvers és a következetesen felépített szabályos verselés gyermeklírája. Témaválasztását a gyermeki környezet egyszerű látásmódja adja, amelyben állatok, növények, természeti jelenségek és hétköznapi használati tárgyak, munkaeszközök kelnek életre. Könyv-illusztrációi az egyszerű, de művészi szintű rajzoktól az akvarell festményeken keresztül egészen a gyermekrajzokig serkentik a gyermeki képzeletet, fantáziát és az érzelem-értelem fejlődését.

A Szegedi Írók Társaságának 2011-től tagja. A Szegedi Szilánkok művészcsoporthoz Rusz Sándor szegedi költő meghívására 2009-ben, a Kisteleki Költőklubhoz 2013-ban csatlakozott.

2014-ben kiadás előtt áll 11. verseskötete, egy füveskönyve, továbbá Franz Kafka szövegeit tartalmazó műfordítása.

Publikációk:

Folyóiratokban:

A rituális színház nyomában (kritika) – In: Kritika, 2009. december / http://www.kritikaonline.hu/kritika_09dec_pesti.html

Csodatévő (vers) – In: http://www.plebaniahivatal.roszkenet.hu/webujsag/58_szam.pdf

Antológiákban:

Kimondatlan szavak. Antológia és hangoskönyv, Waldorf Iskola Szeged, 2012

Szegedtől Szegedig antológia 2013. Szeged, Bába Kiadó

Önálló kötetek (versek):

Ki hiszi? Röszke, Paraliturgikus Kutatások Műhelye, 2008

Azért… Röszke, Paraliturgikus Kutatások Műhelye, 2009

Fázom. Röszke, Paraliturgikus Kutatások Műhelye, 2010

Új álmok. Röszke, Paraliturgikus Kutatások Műhelye, 2011

Párizsi etűdök. Szeged, Bába Kiadó, 2011

Várlak. Kistelek, Paraliturgikus Kutatások Műhelye, 2012

Sacramentum. Szeged, Bába Kiadó, 2012

Gyermekversek:

Brummogóra cammogóra. Szeged, Bába Kiadó, 2010

Bocskor Bocs. Szeged, Bába Kiadó, 2012

Három Csikó. Szeged, Bába Kiadó, 2013

Tanulmányok:

„Sztanyiszlavszkij és Jerzy Grotowski színészpedagógiájának összehasonlító elemzése”, In: Alapvetés – Tanulmányok Jerzy Grotowski Laboratórium Színházáról (szerk. Liszkai Tamás), Paraliturgikus Kutatások Műhelye – Katolikus Ifjúsági Alapítvány, Szeged 2009.

Rituális technikák a színházpedagógiában. Szeged, Bába Kiadó, 2012